Nyúrga ponty

Nyurga ponty (1. ábra)

Tőponty

Tőponty (2. ábra)

Nemes ponty

Nemes ponty (3. ábra)

Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Hazánkban sok fajta ponty él, amelyék több szempontból rendkívüli mértékben eltérnek egymástól. Az alakbeli eltéréseket a "profilindex"-szel szoktuk kifejezni, vagyis azzal a számmal, amely megadja, hogy a test hosszúsága hányszorosa a test magasságának. A nyurga ponty profilindexe 3,5-4,5 között változik (1. ábra). Testének hossza tehát átlagosan négyszerese a magasságának. A tőponty (2. ábra) indexe 3-3,5. A tógazdaságokban kitenyésztett nemes pontyok (3. ábra) profilindexe még ennél is kisebb: 2-2,5. De a pontyfajták pikkelyezettségben és színben is jelentősen eltérnek egymástól. A nyurga ponty és a tőponty testét nagy pikkelyek borítják. A test színe felül sötétbarnás, oldalt aranysárgába megy át, a hasa világossárga. A tógazdasági nemes pontyok is lehetnek pikkelyesek. Vannak azonban közöttük tükrös pontyok (4. ábra), melyek a testének java pikkely nélküli, csupán középtájt és a hátvonal alatt húzódik egy-egy pikkelysor. Az ún. tőponty teste teljesen csupasz, csak a farok közelében találni néhány pikkelyt. A tükrös és bőrpontyok testét vastag, sötétbarna, sötétzöld bőr fedi, amely csak a has felé világosabb.

A tógazdasági tenyészpontyoknak horgászati szempontból is nagy a jelentőségük. Igaz, hogy a nyurgaponty szilajabban védekezik a horgon, mint a zömökebb fajták, csakhogy lassan nő. Jó, ha öt-hat nyerse korában eléri a 30 centiméteres hosszúságot, amikor is súlya 70-80 dkg. A tógazdasági nemes ponty jobban értéksefti a táplálékot, háromnyaras korában többnyire meghaladja a kilogrammos súlyt, s egyben a kifogható legkisebb méretet. Ezért a horgászvizek halállományát csakis gyors növekedésű nemes ponttyal érdemes fejleszteni. A ponty ívása rendszerint május elején kezdődik, amikor a víz hőfoka eléri a 17-18 °C-ot. Az ívás azonban néha július közepéig is elhúzódik. Bár testsúly kilogrammonként közel 150 ezer ikrát rak le, természetes utánpótlására legtöbb természetes vizünkön alig lehet számítani. A vízszabályozások miatt ugyanis kevés a sekély vizű, füves szélterület. Az áladás-apadás váltakozása, pedig sokszor szárazon hagyja az ikrát. Emellett az ikra a legtöbb halnak kedvenc tápláléka. Az utánpótlás mai fő módszere a kétnyaras, 20-40 dkg-os ivadék ponty kihelyezése. A Ponty fogása korlátozás alá esik. Tilalmi ideje május 2-tól június 15-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 30 cm. Naponta 3 darabnál főbbet kifogni tilos. Vizeinkben többnyire 1-3 kg-os súlyban kerül horogra. De nem ritka a több kilogrammos, sőt 10 kg-on felüli sem. A legnagyobb példányok 20 kg körüliek. A ponty hazánk valamennyi nagyobb vizében őshonos. A folyóvizekben nagy vándorutakat tesz meg. A nagyobb tavaszi áradások idején igyekezik kiszökni az árterekre, ahol a kiöntésekben mindent megtalál, ami szaporodásához és táplálkozásához szükséges. A legjobb életfeltételeit az 1-2 méter mély, csendes, víznövényzettel borított vízrészeken találja meg. Ilyen területek kisebb-nagyobb tavaink, valamint a Tisza, a Duna és a Körösök holtágai. A ponty már ivadékkorában csapatosan jár a part menti sekély, gyorsan melegedő vízrészeken, ahol tömegesen talál apró állati planktont. Csoportos vonulását később is megtartja. A pontyok harmonikaszerűen előrenyújtható szájukkal feltúrják az iszapos feneket, és felszippantják a fenékiszapban tömegesen tenyésző, apró álcákat, férgeket. De felkeresik a part menti vízinövényzetet is, ahol rengeteg táplálékot találnak a növényzet szárán és levelein férgeket, rovarokat, kisebb-nagyobb rákféleségeket, csigákat, vándorkagylót. Ennek kemény héját torokfogukkal törik fel. Elfogyasztják egyes növények fiatal hajtásait és termését is. Általában azonban a pontyra - még több kilogrammos korában is - a horogra alig tűzhető táplálék és a lassú legelésző életmód a jellemző. Táplákozását, étvágyát több tényező befolyásolja. Ezeketérdemes figyelemmel kísérni, ha meg akarjuk magunkat kímélni az előrelátható csalódástól.

Mindenekelőtt a víz hőfokának változásaira kell figyelemmel lenni. Késő ősszel, amikor a lehűlő vízben elpusztul a természetes táplálék java része, a ponty elvermel. A téli időszakban alig vesz magához táplálékot. Télen csak az erőművi hűtőtavak meleg vizében lehet pontykapásra számítani. Tavasszal, amikor a víz melegedni kezd, s megindul a természetes táplálékképződés, a ponty is elhagyja téli vermét, és a víz sekélyebb, melegebb part menti részére vonul. A víz hőfokának növekedésével egyre nő az étvágya. Április közepén már számos vizünkön számíthatunk pontykapásra. Május-szeptember hónapokban, a 20-25 °C-os vízben legjobb az étvágya. Előfordul, hogy időnként még októberben, novemberben is jól kap. Annál meglepőbb, hogy a legjobb nyári időszakban néha napokra megszűnik a pontykapás. Ennek több oka lehet. Egyik a ponty frontérzékenysége. Az időjárási frontok hazánkat többnyire az Atlanti-óceán felől közelítik meg. Átvonulásuk előtt egy-két nappal - sokszor több napon át - déli-délnyugatira fordul a szél, fülledtté válik a levegő, és jelentősen csökken a légnyomás. Ezekben a napokban a pontynak nincs étvágya. De étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás.

Ezzel szemben a front átvonulásakor és utána megjavul az étvágya. Kisebb-nagyobb esőben, északnyugatira forduló szél mellett rendszerint jól kap. Ugyancsak megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Befolyásolja a pontykapást a napszak is.

A nyári meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. A délutáni vakmelegben nem kap. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. Ez azonban csak általános szabály, amelytől egyes vizeken jelentem lehet az eltérés.

 

 

MOHOSZ kártya

MOHOSZ kártya

Friss Magazinunk

201804

Egyesületek

Cím 
Alkaloida Lombik Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Apagy Horgász Egyesület (Apagy)
Barátság Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Beregdaróc Civil Fejlődéséért Szabadidő és Horgász Egyesület (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát Horgász Egyesület (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Bezdéd Horgász Egyesület (Tiszabezdéd)
Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat Horgász Egyesület (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Demecseri Sporthorgász Egyesület (Demecser)
Dolgozók Sporthorgász Egyesület (Kisvárda)
Ecsedi Láp Horgász Egyesület (Nagyecsed)
Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas Horgász Egyesület (Mándok)
Folyam Horgász Egyesület (Beregsurány)
HO-HO 2004 Horgász Egyesület (Tyukod)
Ho-Ho Horgász Egyesület (Mándok)
Holt-Szamos Horgász Egyesület (Szamossályi)
Ibrányi Horgász Egyesület (Ibrány)
KEMÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Király Horgász Egyesület (Mezőladány)
Kis-Tisza Horgászegyesület (Kisar)
Kraszna Horgász Egyesület (Kocsord)
Kurucz Horgász Egyesület (Tarpa)
Leveleki Horgász Egyesület (Levelek)
Lokomotív Horgász Egyesület (Záhony)
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi Horgász Egyesület (Máriapócs)
Nagykállói Sporthorgász Egyesület (Nagykálló)
Nagyközségi Horgász Egyesület (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesület (Nyíregyháza)
Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Olcsva Horgász Egyesület (Olcsva)
Postás Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Régi Iparosok Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Réti Csík Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület (Kocsord)
Rétközi Horgász Egyesület (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár Horgász Egyesület (Szabolcs)
SZÁÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki Horgász Egyesület (Mátészalka)
Székelyi Víztározó Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Téglagyár Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Textiles Sporthorgász Egyesület (Nagyhalász)
Timári Horgász Egyesület (Timár)
Tisza-Rétköz Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti Horgász Egyesület (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Tiszadadai Sulyom Természet-és Környezetvédő Egyesület (Tiszadada)
Tiszamenti Horgász Egyesület (Rakamaz)
Tiszanagyfalui Horgász Egyesület (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti Horgász Egyesület (Gávavencsellő)
Tiszavirág HE (Milota)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Gulács)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Tiszadob)
Tokaji Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Tuzsér-Komoró „Barátság” Horgász Egyesület (Tuzsér)
Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület (Tiszalök)
Vasas Horgász Egyesület (Nyírbátor)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Gyüre)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyíregyháza)
Zöld Nádszál Horgász Egyesület (Nyíregyháza)

Keresés

logo color 700

tokaji_kovacs_to.jpg

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19

Recept ajánló

Naptár

december 2019
hétkedszecsüpénszovas
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031

Ahogy majdnem minden honlappal rendelkező cég, a villantomagazin.com és villantomagazin.hu is használ cookie-kat. A cookie (magyarul süti) egy kisméretű egyedi szöveges információs fájl, amely akkor kerül a számítógépre, amikor Ön egy webhelyet látogat meg. A sütik számtalan funkcióval rendelkeznek. Többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a látogató egyéni beállításait, felhasználásra kerülnek pl. az online bevásárlókosarak használatakor, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára. Adatvédelmi szabályzat